A fülzúgás tünetei és kiváltó okai
Nem létező zajokat hall? Sípoló, csengő, zúgó, sziszegő vagy kopogó hangot hall a fülében – látszólag minden ok nélkül? A fülzajok minden második ember életében legalább egyszer jelentkeznek. De minden ötödik esetben tartóssá válik a fülzúgás. A probléma a következő: akármilyen valósnak is tűnnek a zajok az érintett számára, a fülzúgás egyfajta „fantomjelenség”, amely ellen nehéz tenni. De tulajdonképpen mi is a fülzúgás? Elmúlik magától? Gyógyítható? Vagy meg kell tanulnunk együtt élni vele? A válaszok mellett itt számos hasznos tippel is szolgálunk.
Áttekintés:
Mi a fülzúgás, és hogyan lehet felismerni?
A fülzúgás külső hangforrás nélkül jelentkező fantomzaj. Még ma is rejtély a tudomány számára, hogy hogyan alakul ki a belső fülben és az agyban. Az viszont biztos, hogy a fülzúgás tulajdonképpen nem megbetegedés, hanem egy tünet.
A fülben hallott zaj hangzása, hangmagassága, hangereje és észlelésének mértéke páciensenként különböző. Olykor csak az egyik fülben észlelhető, máskor pedig egészen a fej középtáján. A zaj jelentkezhet időszakonként, hullámokban, vagy akár tartós is lehet – és az érintett nem tudja kizárni a tudatából. A fülzúgás nagyon gyakran együtt jelentkezik a hallásveszteséggel.
A fülzúgás ártalmas?
Szűkebb orvosi értelemben véve nem. Az állandó zajterhelés azonban idővel megviselheti a pszichét. Néhány érintett soha véget nem érő tortúraként éli meg a fülzúgást: nappal zavarja a koncentrációt, éjjel pedig nem lehet tőle aludni.
Ennek oka a következő: amennyiben az érintett veszélyesnek tartja a fülzajt, vagy túl nagy jelentőséget tulajdonít neki, a limbikus rendszerben (amely az érzelmek feldolgozásáért felelős az agyban) emocionális erősítő mechanizmusok lépnek működésbe, melyek egy ördögi kört indítanak be.
Így az érintett tulajdonképpen álladóan a tudatában van a fülzúgásnak.
Ugyanakkor messze nem minden érintett szenved a fülzajoktól. A fülzúgás két fajtája különböztethető meg: a kompenzált és a dekompenzált fülzúgás:
Milyen sokáig tart a fülzúgás?
A fülzúgás egészen hirtelen is felléphet, és azonnal meg is szűnhet. De eltarthat akár hónapokon keresztül is – vagy akár egy életen át. A fülzúgásnak általában három típusát különbözteti meg az orvostudomány:
- Akut fülzúgás: Kevesebb mint három hónapig tart, majd spontán megszűnik. Adott esetben gyógyszeres kezelés is segíthet.
- Szubakut fülzúgás: Háromtól tizenkét hónapig tartó időszakban újra és újra fellép. A gyógyszeres kezelés és/vagy feszültségoldó gyakorlatok javíthatnak a helyzeten.
- Krónikus fülzúgás: A panaszok több mint tizenkét hónapon át jelentkeznek. Terápiás és gyógyszeres kezelés nélkül csak ritkán szűnnek meg.
Hogy alakul ki a fülzúgás?
Még ha az érintetten kívül más nem is hallja a zajt, és az orvostudomány a bevett módszerekkel nem is tudja diagnosztizálni, a szubjektív fülzúgás nem hallucináció vagy képzelt betegség. A fantomzaj kialakulása ugyanakkor a mai napig nem tisztázott teljesen. Számos elmélet létezik ugyan, bizonyítani azonban még egyiket sem tudták.
Egy dolog azonban biztos: a tartós fülzaj csak nagyon ritkán lép fel minden ok nélkül. A fülzúgás leggyakoribb kiváltó okai között a sérülések, a megbetegedések és az anatómiai elváltozások szerepelnek.
A fülzúgás legfontosabb kiváltó okai a következők:
Belső fül
A fülzúgás kiváltó oka kialakulhat a belső fülben akusztikus trauma, hallásvesztés vagy időskori nagyothallás következtében. A tudósok szerint a csigában található érzősejtek károsodása után bizonyos hangok már csak halkan vagy egyáltalán nem kerülnek továbbításra az agy felé. Az agy hallóközpontja ilyenkor megpróbálja ellensúlyozni a hiányzó frekvenciákat, és „hangosabb üzemmódra vált“ – még akkor is, ha egyáltalán nem hallunk semmilyen hangot. Ezért a fülzúgás hangja ironikus módon gyakran pontosan megegyezik azokkal a frekvenciákkal, melyeket az érintett már csak rosszul vagy egyáltalán nem hall.
Középfül
A szubjektív fülzúgás kívülről nem mérhető. Ezért legtöbbször az orvos is nehezen tudja meghatározni a pontos kiváltó okot, ami tovább nehezíti a kezelést. A kiváltó ok a fül legkülönfélébb területein rejtőzhet, sőt előfordulhat, hogy az idegekben, sőt az agyban található. Akkor is kialakulhat, ha a hallójárat eltömődik.
- A belső fülben a fülzúgás kialakulhat akusztikus trauma, hallásvesztés vagy időskori nagyothallás következtében . A tudósok szerint a belső fül károsodása következtében bizonyos hangok már nem kerülnek továbbításra az agy felé. Ennek következtében az agy úgy próbálja kompenzálni a hiányzó hangokat, hogy saját maga generálja őket. Ebben az esetben az érintett gyakran pont olyan hangot hall a fülében, amelyet a nagyothallás miatt már nem hallhat.
- A középfülben a kiváltó ok lehet a dobhártya károsodása , de gyulladás is előidézheti.
- Néhány páciensnél a fülzúgás hibás agyi működésre vezethető vissza. Ezekben az esetekben a fülzúgás még akkor sem szűnik meg, ha elvágják a hallóideget. A hibás működés oka csak ritkán ragadható meg, hátterében olykor agyhártyagyulladás vagy agytumor állhat. A fülzúgás olykor lelki okokra is visszavezethető.
Az agy
Néhány páciensnél a fülzúgás hibás agyi működésre vezethető vissza. Ezekben az esetekben a fülzúgás még akkor sem szűnik meg, ha elvágják a hallóideget. A hibás működés oka csak ritkán ragadható meg, hátterében olykor agyhártyagyulladás vagy agytumor állhat.
Objektív fülzúgás
Ezzel szemben a ritkán előforduló objektív fülzúgás esetében a fül-orr-gégész speciális vizsgálati eszközök segítségével detektálni tudja a fülzajokat. Ebben az eseten a panaszokat legtöbbször a belső fül vérereinek anatómiai elváltozása vagy a középfül zavara okozza.
Az objektív fülzúgás általában más betegség, például a morbus Menière (a belső fül szédüléssel, rosszulléttel és nagyothallással járó betegségének) kísérőjelensége. Az ilyen jellegű fülzúgás gyógyszeresen vagy műtéti beavatkozással kezelhető.
Az objektív fülzúgás jellemző ismertetőjelei:
- Ha a fülzaj a pulzus ritmusával szinkronban jelentkezik, az a belső fül érszűkületére utalhat. Jobb esetben azonban pusztán a hallójárat dobhártyához közeli részének szennyeződéséről van szó.
- Kattogó fülzajhoz vezethet.
- Ha a fülzúgás hangja a légzéstől függ, akkor okozhatja a fülkürt (Eustach-kürt) hibás elzáródása. Ez a mintegy 4 cm hosszú csövecske köti össze a fület a gégegarattal.
- Csikorgó és őrlő hangokat az állkapocsízület megbetegedései és kopása okozhat.
Mik a fülzúgás legfontosabb kiváltó okai?
Mit tegyek, ha engem is érint a fülzúgás?
A hirtelen fellépő, zavaró fülzajok a legtöbb esetben maguktól megszűnnek. Gyakran elég, ha a beteg egy kis ideig kíméli magát és a hallását. De mit tegyünk, ha a fülben hallható sípolás és zúgás egyszerűen nem szűnik meg?
Fontos: ha a fülzúgás 24 óra elteltével sem szűnik meg, keressen fel egy szakembert. Akut fülzúgás esetén minél hamarabb cselekszik, annál jobbak a gyógyulási esélyei – és annál biztosabban tudja megelőzni a krónikus fülzúgás kialakulását.
A fülzúgás kezelésével és terápiájával kapcsolatban itt találhat meg még több információt: Fülzúgás – megelőzés és kezelés
Kihez forduljak?A legmegbízhatóbb tájékoztatást és a legszakszerűbb segítséget fül-orr-gégész szakorvosától vagy audiológusától kaphatja meg. A fülzúgás típusától és mértékétől függően a fül-orr-gégész szakorvos személyre szabott kezelési tervet állít fel, és ennek alapján megteszi a szükséges terápiás intézkedéseket. |
A hallókészülék fülzúgás esetén is segíthet. Ismerje meg közelebbről a hallókészülékek különböző fajtáit.
További témák
